Növekedési plafon 10–50 főnél – Miért áll meg a KKV növekedés?

TLDR – Miért áll meg a fejlődés 10–50 fő között?

Sok kisvállalkozás lendületes növekedése hirtelen megtorpan, amikor elérik a 10–50 fős létszámot – ez az ún. „növekedési plafon”. A legtöbb esetben nem piaci vagy pénzügyi okok állnak a háttérben, hanem belső működési problémák, amelyek gátolják a skálázást és kiszámítható növekedést.
Ebben a cikkben bemutatjuk:

• Mikor és miért jelenik meg a növekedési plafon?
• Miért válik a vezető maga a gátjává a fejlődésnek?
• Milyen rejtett veszteségek húzzák le a profitot?
• Miért nem oldja meg egy új ember felvétele a problémát?
• Hogyan lehet ebből kilépni rendszerszinten?

Mi az a „növekedési plafon” és mikor jelenik meg egy vállalkozás életében?

A növekedési plafon azt a szintet jelöli, ahol a vállalkozás már nem működtethető ugyanazokkal a módszerekkel, mint korábban. Általában 10–50 fő között jelentkezik, amikor:

• a vezető már nem tud mindent kézben tartani,
• a döntéshozatal decentralizálásra szorul,
• a napi működés kezd túlnőni az alapító kompetenciáin.

Szerintem szakmailag releváns látni, hogy ez nem egyedi kudarc, hanem egy szakasz a növekedésben, amin túl lehet lépni – de nem magától.

A vezetői túlterheltség mint gát: mikor válsz a céged szűk keresztmetszetévé?

Az ügyfeleimnél azt tapasztaltam, hogy a legtöbb cégvezető először észre sem veszi, hogy nem a piac, hanem ő maga lett a növekedés gátja.
Tipikus jelek:

• Minden döntés hozzá fut be.
• Egyre több a hétvégi munka.
• A kulcsemberek motiválatlanok, mert nincs egyértelmű fókusz.

Ez nem lustaság kérdése. Egyszerűen nem lehet 15-20 embert egyedül menedzselni, ha közben stratégiát is kell építeni. A „tűzoltás” viszont csak újabb tüzeket generál.

Rejtett veszteségek és párhuzamos működések – így csúszik ki a profit a rendszerből

Egy 20-30 fős cégben gyakran nincs letisztázva, hogy ki miért felel. Ilyenkor:

• Két ember csinálja ugyanazt (vagy senki).
• Projektmenedzsment helyett chates káosz zajlik.
• A beszerzés, raktározás, értékesítés nem beszél egymással.

A MILE Consulting egyik HORECA partnerénél például 8%-kal nőtt a profit, pusztán azzal, hogy egyszerűsítettük a backoffice és a logisztika közötti információáramlást. Ez nem szoftver kérdése – hanem működési logika és transzparencia.

[Képernyőfotó ötlet: Egyszerűsített folyamatábra – előtte/utána]

Miért nem működik a „még egy ember felvétele” stratégia?

Ez az egyik leggyakoribb tévhit. Ha sok a munka, vegyünk fel még egy embert.
De:

• Ha nincs rendszer, ő sem tud hatékonyan dolgozni.
• A problémát nem oldja meg, csak elrejti.
• Tovább nő a káosz, miközben az új kolléga betanítása is idő és energia.

Az igazi megoldás: újratervezni a működést, majd ezekre építeni a csapat bővítését. Ezt hívjuk mi rendszeralapú skálázásnak – nem ad hoc növekedésnek.

Rendszer vagy káosz: a tudatos skálázás kulcsa 50 fő fölött

Ha valaki túljut a 40-50 fős határon, ott már nem elég a „jó ember”. Ott csapatstruktúra, riporting, felelősségi mátrix és priorizált célok kellenek.
A MILE egyik FMCG partnerénél csak egy ilyen rendszer bevezetése után tudtak új piacra lépni – mert felszabadult a vezetői kapacitás a stratégiai gondolkodásra.

A kérdés: akarsz-e még operatív lenni 100 főnél is, vagy felépítesz egy működő szervezetet, ami nélküled is halad?

Gyakorlati tippek a növekedési plafon áttöréséhez

1. Készíts „problématérképet” – objektív, külső szemmel.
2. Azonosítsd a belső szűk keresztmetszeteket – folyamat, ember, eszköz.
3. Alakíts ki vezetői struktúrát – ne minden rajtad múljon.
4. Egyszerűsítsd a döntési pontokat – ne 15-féle kivétel legyen.
5. Mérj és elemezz rendszeresen – az adatok segítenek fókuszt tartani.

Végezetül:

A 10–50 fős mérettartomány nem csak egy fejlődési szakasz, hanem a szervezetfejlődés egyik legkritikusabb pontja. Ebben a szakaszban dől el, hogy a céged skálázódik – vagy újra és újra megakad.A megoldás nem új emberekben, hanem új működési modellben, rendszerben és tudatos vezetésben rejlik.

‍